24.rész

Halihóó manók.!♥ Holnap farsang lesz,úgyhogy sajnos nem tudok írni..:c 
Hallottátok,hogy Zayn eltörte a kezét,a pletykák miatt?:O szörnyű.
Itt a rész:
*Louis*
-Mi történt Hope?-hajoltam oda hozzá,mert teljesen lefehéredett.
-Louis!.....megtalált!-pattant fel,majd kirohant.
-Hova megy?-kérdezték a többiek egyszerre.
-Nemtudom,de utánamegyek!-álltam fel Énis,és utána futottam.
****
-Hope! Várj már meg!-rohantam,majd amikor elértem magamhoz szorítottam. Kitört belőle a sírás,és alig bírta abbahagyni.

 Mikor lassan kezdett megnyugodni,leültünk egy padra.
-Elmondod,hogy mi történt?-fogtam meg a kezét.
Erre előszedte a mobilját,és a kezembe nyomta.
-Nézd meg az üzeneteket!-utasított,mire Én megkerestem a legújabbat és megnyitottam.
"Tudom,hogy hol vagy,és,hogy mit csinálsz! Megfogom keseríteni az életedet,mert elvetted a boldogságomat! Nagyon vigyázz! Tudod Te,hogy ki vagyok.."-olvastam fel,majd ledöbbentem.
-Megtalált Lou. Apa tudja,hogy nálatok lakom!! Meg fog ölni..-suttogta a végét.
-Nem!! Én nem engedem! Sohasem fog Téged bántani!-simogattam meg az arcát.
-Holnap megyünk haza...
-Tudom,de hidd el,hogy minden rendben lesz!-mosolyogtam rá.
*Hope*
-Köszönöm,hogy megpróbálsz nyugtatni,de innentől fogva már számolhatom a napjaimat. Louis Te sok mindent nem tudsz még! Apám egy gyilkos..-mondtam ki.
-Tessék??
-Jól hallottad! Ölt már embert,és engem is többször megfenyegetett,mert "megkeserítettem az életét".-sóhajtottam.
-De Hope! Fel kell jelenteni! Muszáj,mert..
-Nemszabad!-szakítottam félbe.
-Ahj. Kincsem. Megoldjuk oké?-húzott magához.
-Ühümm.-bólogattam és bíztam benne.
*****
-Elmondjátok,hogy mi történt?-szálltak ránk a többiek a szállodában. Louis rám nézett,mire Én csak bólintottam egyet.
-Oké. Az van,hogy Hope apja tudja,hogy hol vagyunk és,hogy hol lakunk. És bántani akarja Hope-t.-mondta ki egy szuszra.
-Hogy? Tessék? Micsoda? Nemlehet..-ilyenek hangoztak el.
-Skacok,de lehet ilyen. Nagyon félek tőle..és nem csak magamat,hanem titeket is!-sírtam megint el magamat.
-Megvédünk!-jött oda Liam.
-Köszönöm,hogy vagytok nekem,de nem kéne elkezdeni pakolni?-kérdeztem nevetve.
-Háát. De lehet.-kapcsolt először Hazza.
Pár perc múlva mindenki eltűnt a szobájába,Én pedig kint maradtam a hallba. Kicsit elkalandoztam,és nem is vettem észre,hogy valaki leült mellém.
-Hogy vagy?-kérdezte Hazza.
-Jól.-feleltem.
-Na gyere ide!-emelte fel a kezeit,Én pedig megöleltem.-Figyelj Hope! Senki sem fog Téged bántani! Mi megvédünk,és bármi történik,szólj! Mindig van remény,ezt sose felejtsd!-suttogta a fülembe,mire elmosolyodtam.
-Köszönöm Harry.-pusziltam meg,majd felmentem az emeletre.
Hirtelen felindulásból bekopogtam Zaynhez,Ő pedig vigyorogva nyitott ajtót.

-Malik! Felvennél valamit?-mutattam rá,mert csak egy boxer volt rajta.
-Miért nem tetszik a látvány?-vigyorgott rosszfiúsan.
-Dehogyneem. Amugynem. Lou-é valahogy jobb.-tűnődtem.
-Okéééé.-nevetett fel.-Amúgysem örülne,ha a barátnője egy félmeztelen pasival van.
-Ez meg a másik.-kacsintottam.
-Na kész vagyok. Mibaj királylány?-ölelt át.
-Csak hiányoztál majom.-vigyorogtam,majd még egy kicsit beszélgettünk,és kimentem.
****
-Louis! Hol vagy?-léptem be a szobába.
Nem kaptam választ,ezért keresni kezdtem. Mikor benyitottam a fürdőbe,olyan látvány fogadott,amitől lehidaltam.
Na,remélem,hogy tetszett! Komizzatok,szavazzatok!♥

23.rész

Sziasztok mukiik!♥ Meghoztam a 23.részt.:) Mivel sokan jelezték,hogy nem tetszik nekik "perverzebb" rész,ezért több NEM lesz. ;) (kicsit szomorú vagyok)
Na,de mindegy. Nagyon-nagyon-nagyon örülök viszont,hogy ennyien komiztok és lájkoltok!♥ imádlaktiteket! Bejelölhettek facebookon: Bereniké Szabó <-----így vagyok fent.
*Hope*
Reggel,amikor kinyitottam a szemem,egy göndör fejet láttam magam előtt.
-Mit bámulsz? Nem láttál még kómás fejet?-rivalltam rá,majd felültem,de közben rájöttem,hogy teljesen meztelen vagyok,ezért visszazuhantam Louisra.
-Jajj bocsánat,hogy felébresztettelek,csak szólnék,hogy a ruháitok szanaszét vannak dobálva.-mutatott körbe.
-Mit kutatsz te itt?-pirultam el,majd kikaptam a kezéből a melltartómat.
-Semmit! Amúgy látom,hogy nem unatkoztatok éjjel.-kacsintott Rám.
-Harry neked mi közöd van hozzá?-kelt fel Lou is.-Amúgy meg mi a jó büdös galambot keresel a mi hotelszobánkba?
-Titeket.-mondta,majd kiviharzott.
-Szerinted normális?-fordultam felé.
-Sohasem volt az.-nevetett fel.-Milyen volt az este?-húzott magához.
-Tökéletes.-suttogtam.-De fel kéne kelni.!-álltam fel,majd Louis is.
Tekintete még jó párszor végigsiklott rajtam,majd újra beleharapott az alsó ajkába.
-Tomlinson! Nem bámulni! Öltözni!-adtam ki az utasítást,mire odajött és rámadta az ingjét.

-Gyönyörű vagy.-mondta.
-Te is.-röhögtem el magamat,majd felkaptam egy farmert és kilibbentem a szobaajtón.
****
-Na megjött a királylány.-kiabálta el magát Zayn.
Odafutottam hozzájuk át az egész szállodán(!).
-Jóreggelt! Amúgy miért is vagyok én királylány?-néztem furcsállóan.
-Mert....nekem az vagy és kész.!-felelte Zayn,olyan aranyos nézéssel.

-Jajj.de imádlak Malik!-mentem oda hozzá,mire a karjaiba zárt.
-És minket nem szeretsz?-hallottam a hátam mögül a fiúkés Holly hangját.
-Utállak titeket.-néztem farkasszemet velük,majd amikor már nem bírtam tovább,elröhögtem magam.
-Most meg min röhögsz?-nézett szomorúan Hazza.
-Ha láttátok volna a fejeteket,hidd el nekem,ti is röhögnétek.-válaszoltam együttérzőn.-Amúgy meg tudjátok,hogy egyszerűen imádlak titeket!
-Azért!-jöttek oda,majd egyszerre megöleltek.
-Csoportos öleléés? Ebből nem maradhatok ki!-hallottam Lou hangját nagyon messziről.
Amikor nagy nehezen kibontakoztam az ölelésükből,elkezdtem nyafogni.
-Elmegyünk a Nando's.ba?-kérdeztem.
-Miért akarsz odamenni? Van az Londonban is.
-Háát csak. Kérlek.-néztem bociszemekkel.
-Najó,Én ezeknek nemtudok ellenállni! Mehetünk.-mondta Lou.
-De,Én azt szeretném,hogy ha mindenki jönne.!
-Okéé.-álltak fel végre.
-Mindjárt jövök,csak felmegyek a telómért!-mondtam és felfutottam. Nagyon jó tervem volt.
Amint a kezembe került a mobilom,felmentem Twitterre, kiírtam,hogy megyünk a Nando's-ba,és néhány Directioner most találkozhat a fiúkkal. Azért csináltam,mert sajnálom azokat a lányokat vagy éppen fiúkat,akik sohasem találkozhatnak a kedvenceikkel. Most talán néhányan mégis megtehetik.
-Hát,Te mit csinálsz?-lépett mellém Holly.
Miután elmeséltem a sztorit,csak rám kacsintott és megölelt. Igen,Ő az egyetlen igaz barátnőm.
Boldogan mentünk le a hallba,majd együtt elindultunk kocsival.
-Mitől vagy ilyen vidám kicsim?-kérdezte Louis,mert egyfolytában vigyorogtam.
-Hamarosan meglátod.-kacsintottam.
****
Mikor kiszálltunk az autóból,néhány lány sírva jött oda autogrammot kérni a fiúktól. Majd hozzám fordultak és kb.100-szor megköszönték,hogy találkozhattak velünk. Kértek tőlem(!) is aláírást,majd egy kicsit beszélgettünk és elmentek.
-Szerelmem! Ebben a Te kezed van benne?-nézett rosszfiúsan Lou.
-Lehet,hogy igen,de lehet,hogy...igen.-mondtam,majd elnevettem magam.
Ezután beültünk enni,és nagyon sokat beszélgettünk,nevettünk.
-És Hope! Milyen volt az első éjszakád Louissal?-kérdezte Holly.
-Ezt Te honnan tudod?-kerekedett el a szemem.
-Vannak megbízható forrásaim.-nézett egyértelműen Niallre.
-Hahahaha.-pirultam el,amikor SMS-em érkezett.
"Tudom,hogy hol vagy és,hogy mit csinálsz! Megfogom keseríteni az életedet,mert elvetted a boldogságomat! Nagyon vigyázz!
Tudod Te,hogy ki vagyok.."-olvastam el döbbenten,majd lefehéredtem. Ő volt.

Remélem,hogy a vége elég izgalmas lett.! :333 Komizzatok szavazzatok! Tudjátok,5 komi és 10 lájk!♥

22.rész

Halihóóóó manók!:")♥♥
'Meggyüttem'.xd Annyira örülök,hogy még csak a 22.résznél tartok,és már majdnem 5000 oldalmegtekintésem van.:") Annyira imádlak titeket,hogy azt nem tudom leírni.♥
Akkor itt a rész!
*Hope*
-Louis,elmegyek átöltözöm! Te addig maradj itt.-parancsoltam rá.
Nemtudom,hogy hová akar vinni,de aztmondta,hogy öltözzek ki. Hát jólvan Tomlinson. Egy nagyon mini,fehér csipke ruhát vettem magamra.

Miután leheletnyi sminket tettem fel,kilibbentem az ajtón. Louis a kanapé ült és a telefonját nyomkodta. Azonban amikor megpillantott kiesett a kezéből. Pillantása többször végigfutott rajtam,majd hirtelen beleharapott az alsó ajkába.
-Jó leszek így?-fordultam meg előtte,mire Ő felállt és a derekamra csúsztatta a kezeit.
-Tökéletes vagy! Csak attól félek,hogy nem bírok ellenállni neked.-nyögte ki.
-Tudod Louis,mindent a maga idejében.-pusziltam meg,majd megfordultam,de ekkor visszarántott és nekiesett a nyakamnak.
-Louis! Hagyd abba!-rivalltam rá,de Ő sikeresen kiszívta.
-Sajnálom kicsim,de nem bírtam megállni.-mondta bűnbánóan miután lehámoztam magamról.
-Semmibaj,csak ez nagyon megfog látszani.-kaptam a nyakamhoz,majd felszisszentem,mert nagyon fájt.
Ezek után Louis apró csókokat hintett az érzékeny helyre,de ekkor kezdtem nagyon beindulni.
-Hagyjuk abba,mert megölsz.-nyögtem fel.
-Rendben! Gyere menjünk,mert elkésünk.-húzott ki a szobából,majd elindultunk.
****
*Louis*
Amikor kiértünk a szállodából,Hopehoz fordultam.
-Most bekötöm a szemedet,mert azt akarom,hogy mindenképpen meglepetés legyen!-magyaráztam.
-Oké.-mosolyodott el,Én pedig egy kendővel bekötöttem a szemeit.
Pár perc múlva már ott is voltunk. Nagyon izgatott voltam,hogy tetszik-e neki.
-Megérkeztünk Louis?-kérdezte.
-Igen szerelmem.-mondtam,majd levettem a kendőt.
Pár pillanatig pislogott,aztán majdnem kipattantak a szemei.
-Atyaúristen.-ennyit tudott kinyögni. Egy olyan helyre hoztam,ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Eiffel-toronyra.
-Louis,de hisz,ez gyönyörű.-motyogta.
-Várj! ez még nem minden!-feleltem,majd intettem egyet,mire a tornyon megjelent egy felirat nagy betűkkel:"Az egyetlen reményemnek. Hopenak.

Louis"

Mikor meglátta,azonnal a nyakamba ugrott.

-Köszönöm,hogy vagy nekem!-sírta el magát.-Nekem ilyet még sohasem..-kezdte,de Én félbeszakítottam egy hosszú csókkal.

-Nem kell megköszönnöd! Inkább nekem kell hálát adnom az Istennek,hogy találkozhattam egy ilyen különleges lánnyal,mint Te!-motyogtam,mire elmosolyodott,és megint előjöttek a könnyei,de Én letöröltem.

ezután leültünk egy padra és sokat beszélgettünk. Ahogy egyre többet hallottam az apjáról,annál jobban felment bennem a pumpa.

-Még mindig nem értem,hogy hogy tehette ezt a saját lányával?!

-Ezt énsem. Hát ilyen az élet...-felelte.

-De most ne törődjünk a rossz dolgokkal! 2 nap múlva megyünk vissza. Addig ki kell élvezni minden egyes percét.-mondtam,mire elmosolyodott.

*Hope*

-Menjünk vissza a szállodába!-álltam fel gondolkodás nélkül.

-Miért? Mi a baj?-pattant fel Ő is.

-Semmi,csak Én is odaadom a meglepetésemet.-válaszoltam.

-Oké.-fogta meg a kezem,majd elindultunk.

****

-Na mi az?-kiváncsiskodott.

-Ülj le egy kicsit,mindjárt jövök.-mosolyogtam.

Bementem a fürdőbe,lehámoztam magamról a ruhát,majd felvettem egy szexi piros fehérneműt. Ezek után kimentem és megálltam előtte.

-Héé! Miez?-nézett fel.

-Ez a meglepetésem. Itt az idő.-kacsintottam egyet.

-Igen?-csillant fel a szeme.

-Igen.-helyeseltem,majd megcsókoltam. Mikor megnyalta az alsó ajkamat,szabad bejutást engedtem a nyelvének. Olyan kínzó lassúsággal csókolt,hogy azthittem meghalok.

-Lou,haladjunk!-mondtam két csók között. Pár pillanat múlva letéptem róla az ingjét,és a nadrágját. Végigsimítottam a felsőtestén,majd megint eljátszottam vele azt,hogy apró puszikkal hintettem be mindenhol. Ezután jól visszakaptam.Lassan kikapcsolta a melltartómat és Ő is puszilgatni kezdette mindenhol. Amikor az alhasamhoz ért,nem bírtam tovább,és hangosan felnyögtem. Ekkor hirtelen felnézett és rosszfiúsan elmosolyodott.

-Mondtam,hogy vissza fogod kapni.-motyogta.

Miután engem megölt,teljesen meztelenül ráültem a csípőjére. A dudorodó boxeréhez dörgöltem magam,ami még jobban beindította.Pár perc múlva,hirtelen fordított a helyzetünkön,így alulra kerültem.

-Najó ebből elég volt!-mondta,majd letépte magáról a ruhadarabot,és tette a dolgát.

****

1 óra múlva,már egymás mellett feküdtünk teljesen kimerülten.

-Ez volt életem legszebb estéje.-mondta és összekulcsolta az ujjainkat.

-Nekemis.-bújtam hozzá,majd elaludtam.

Hát ez egy elég perverz rész lett,de ilyen is kell.;) A komi/tetszik határ nem változott!♥

21.rész

Halihó manók.!:) Meghoztam a következő részt,mert meglett az 5 komi és a 7 tetszik.♥  Minden vágyam,hogy egyszer legyen 10 komi...

Úúú,hallottátok,hogy a fiúk Cannesba mennek?:o Csak,mert Én voltam ott.:33♥ (2011-ben) Aki ismer,az tudja,hogy nem hazudok.

Na mindegy,akkor itt a rész,ami elég romantikus.:$

*Hope*

"Menj a galambok után..ja és hozz fürdőruhát!"-olvastam fel hangosan,majd értetlenül megráztam a fejemet és körülnéztem. Hirtelen megláttam Kevint.

-Áhááá.-rohantam oda,majd mikor odaértem megláttam mégegyet. Ez ment fél óráig,mire már a szálloda előtt álldogáltam. Hirtelen egy csíkospólós pókember suhant el mellettem(?).

-Louis tudom,hogy te vagy az.!-kiabáltam utána nevetve.

-I'M A SUPERMAAAAAAAAN!-futott oda hozzám.

-I'M A SUPERGIRL!-válaszoltam,mire Ő is elnevette magát.-Követtem a galambokat.

-Látom. De most gyere velem!-húzott el onnan.

****

Pár perc múlva egy gyönyörű parkban sétáltunk.

-Hoztam kaját! Niall ajánlásával.-kacsintott és leterített egy pokrócot,majd letelepedett rá.

-Pikniik?-ugráltam örömömben és leültem mellé.

-Mit kérsz? Vaan pizza,szendvics,hamburger,gyros,sültkrumpli,rántott hús(?),saláta.-fejezte be.

-Ööö,hambit!-válaszoltam,majd elvettem az ételt.

-Hogy bírsz te rántott húst enni reggel?-néztem rá undorodva.

-Csakis úgy,hogy utána eszem fagyit.-mutatott egy közeledő fagyiskocsira,majd odafutott hozzá.

Én közben körülnéztem,de sajnos megláttam 2 paparazzit. Ez kicsit elvette a kedvemet.

-Mi a baj kicsim?-jött vissza kb. 5 fagyisdobozzal a kezében.

-Mindegy.-mosolyogtam.-De azt,mégis hogyan fogjuk megenni?

-Nem-nem mindegy!-terelte vissza a témát.-Mitörtént? Ki bántott?

-Senki,csak...az a gáz,hogy itt vannak a fotósok.-sütöttem le a szemeimet.

-Hmm.-gondolkozott el-Van egy ötletem!-csillant fel a szeme.

-Ha Tomlinsonnak van egy ötlete az sosem jó.-mondtam fogalmam sincs,hogy kinek.

-Most erre nem érünk rá!-fogta meg a kezemet,majd elkezdett futni.

-Louis Tomlinson! Hová megyünk,ha megkérdezhetem!-kiabáltam futás közbe.

-Megkeresem a fotósokat,adunk egy interjút,aztán beolvasok nekik.-kacsintott rám,majd az egyik paparazzihoz léptünk.

-Jónapot! Szeretnénk adni egy interjút először és utoljára a kapcsolatunkról.-jelentette be Louis.

-Rendben! Akkor kezdjük. Tehát ami az egész világot foglalkoztatja,hogy most végülis jártok vagy nem?!

-Igen,együtt vagyunk és nagyon boldogok.-mosolygott Lou.

-Oké. Esetleg megtudhatjuk,hogy mióta tart?

-1 hónapja pontosan!-kacsintott rám,de Én lefehéredtem. Mii? Elfelejtettem volna? Hát el.

-Csinálhatunk egy-két képet is?-kérdezte a fotós.

Lou félve rám nézett,mire Én egy aprót bólintottam.

Ezután néhány jó képet csináltak rólunk,majd a végén újból megszólalt Louis.

-Most,hogy végeztek,kérünk minden riportert és fotóst,hogy hagyjanak minket békén! Nekünk is szükségünk van a magánéletünkre!-mondta,mire a fotós nagyban bólogatott majd eltűnt.

-Holnap ez már mind az újságokban lesz. Ugye nem baj?-nézett rám kedvesen.

-Nem. Legalább most tiszta vizet öntöttünk a pohárba.-mosolyogtam.

*****

-Louis! Mire  készülsz?-néztem rá furcsán,mert elkezdett vetkőzni.

-Van ebben a parkban egy nagy medence. Kibéreltem nekünk.-kacsintott.

-Úristeen! Te bolond vagy.-nevettem fel.-Még szerencse,hogy hoztam fürdőruhát.-nevettem,majd levettem a ruháimat.

-BE A VÍZBEEE!-kiabált,majd felkapott és elindult.

-Louis van lábam.-ütöttem a hátát. De ekkor hirtelen mindenhol vizet éreztem magam körül. Átgondoltam magamban,hogy azt hazudom,hogy nem tudok úszni,ezért elkezdtem kapálózni.

-Louiis! Nem tudok úszni!

*Louis*

Amikor Hope fuldokolni kezdett,nagyon megijedtem és beleurottam a vízbe.

-Hope! Ittvagyok!-fogtam meg,mire elmosolyodott.

-Köszönöm szuperhősöm.-puszilt meg.

-Ugye tudsz úszni?-bigyesztettem le az ajkaimat,mert rájöttem,hogy becsapott.

-Igen,de jó volt látni,hogy megmentettél.

-Bármikor.-nevettem fel,és megcsókoltam.

Egy kicsit belefeledkeztünk egymásba,de életem egyik legszebb pillanata volt.

-Louis! Fázom.-mondta vacogva Hope.

-Oké. Hazaviszlek,és átöltözünk,mert még csak most jön a másik nagy meglepetés.-húztam ki a vízből,és ráadtam a pulcsimat.

A komi és tetszik határ nem változott,ha meglesz,akkor holnaputánra írok egy hosszabb részt!:33♥

20.rész

Sziasztok!:) Ma eléggé ratyi napom volt,ezért ilyen lett a rész..:/ Sajnálom,de Én is érzőlény vagyok. Na mindegy. A másik,hogy ezentúl 5 komi és 8 tetszik után fogok részt hozni. ♥
*Niall*
-Semmisemmi.-mentegetőztem-Mindjárt leszállunk.-tereltem a témát.
-Jujj nagyon várom! Nem kéne felébreszteni a többieket?-kérdezte.
-Felébrednek maguktól is. Figyelj! 3..2..1!-számoltam vissza és 1-re tényleg kinyitotta a szemét Louis.
-Jós vagy?-nézett nagy szemekkel Holly.
-Az lettem volna,ha nem énekes.-kacsintottam rá-Amúgy nem.
-De randitanácsadónak jó lettél volna.-ébredt fel röhögve Harry(?).
-Te nem alszol?-fordultam hátra.
-De.
-Nyomii vagy.-forgatta meg a szemeit Holly is,amin nevettünk egy sort.
*Hope*
Nem tudom,hogy mennyit aludtam,de arra ébredtem,hogy Holly és Harry veszekszik. Örülök. Mikor kinyitottam a szemem kit láttam meg?! Hát a Lout.

Jó volt érezni,ahogy rám mosolyog,majd megcsókol.
-Megérkeztünk Szerelmem.-suttogta a fülembe,mire kinéztem az ablakon. Gyönyörű volt kivilágítva Párizs.
-Szebb helyet el sem tudnék képzelni.-motyogtam.
-Én sem.
****
Fél óra múlva,már leszállt a gép és mi lassan kiszállingóztunk belőle. Persze,amint kiléptünk fotósok tömkelege fogadott. Mégis honnan a francból tudták,hogy ide jövünk.?
-Ki volt az a barom,aki valahová kiírta,hogy ide jövünk?-fordultam hátra.
-Megölsz,ha azt mondom,hogy Én?!-nézett rám Harry.-Hiszen a rajongóknak tudniuk kell,hogy merre járunk.
-Igen,de ha pihenni mész,akkor Te sem szeretnéd,hogy zargassanak!-vágtam vissza jogosan.
-Jó,igazad van,sajnálom.
-Nincs semmibaj.-engedtem el Louis kezét,majd odamentem hozzá és átöleltem. Eközben Lou és Liam nem bírták ki,hogy ne hülyéskedjenek legalább egy picit. Persze mindenről kép készült..

-Najó elég volt! Üljetek be a kocsiba és indulás a szállodába!-utasított Paul. Nagyon bírtam azt a fickót,mert  figyelmes,szigorú de egyben vicces és aranyos volt.
-Oké,akkor most mentek a szállásra,de Én egyedül hagylak titeket! Rendben?-mondta a kocsi ajtaja előtt.
-Nyugi Paul,nem romboljuk szét az Eiffel-tornyot.-veregette ,meg a vállát Lou.
-Ajánlom.-nézett bosszúsan,majd becsapta az ajtót,és a kocsi elindult.
****
-Ez hány csillagos?-döbbentem le amikor kiszálltunk,mert még este is nagyon jól ki tudtam venni,hogy luxusszálloda.
-5.-dicsekedett Hazza.
-De nem úgy volt,hogy 3 csillagosba megyünk?
-Úgy volt,de Én megváltoztattam.
-Miért?-néztünk rá mind az 5-en.
-Mert azt akarom,hogy emlékezetes legyen ez a pár nap.-húzta ki magát.
-Oké..-legyintettem,majd elindultam Louval az oldalamon befelé.
Amikor beléptünk a közös szobánkba,leesett az állunk.
-Ez csodálatos.-néztem lassan körbe,majd az ablakhoz mentem és kinéztem.
-Pont,mint Te!-ölelt át hátulról. Még egy ideig bámultuk a csodás kilátást ketten.

-Louis,Én nagyon fáradt vagyok. Aludni kéne.-nyöszörögtem.
-Énis,de merre van a fürdő?
-Kitudja?!
-Hahaha. No. Mindjárt megkeresem.-kezdett el futkosni az igazából laksásszerű szobában.(!) Én majdnem összeestem a röhögéstől.-Áháá,megvan!-kiáltott fel,Én pedig a hang irányába indultam.
-Úristen ez gyönyörű.-álltam meg az ajtóban.
-Úúú,és beszél a vécé.-kiabált Louis(?).
-Inkább nem akarom tudni.-fordultam ki és lehuppantam az ágyra.
Amint a fejem a párnámat érintette,már el is aludtam.
*Louis*
Amikor végeztem a fürdéssel,egy szál törülközőben mentem ki,hogy kínozzam Hope-t. De amint kiléptem,megláttam,hogy édesen szuszog az ágyon.
Ekkor semmivel sem törődve befeküdtem mellé és átkaroltam.
Holnap nagy meglepetést szervezek neki..
****
Reggel,amikor kinyitottam a szemeimet,Hope kérdő tekintetével találtam szembe magam.
-Tomlinson,Te egy szál törölközőben fekszel mellettem?
-Ööö,lehet?!-kuncogtam.
-Perverz galamb vagy.-pattant ki,és bevonult a fürdőbe.
Én addig irtózatos gyorsasággal magamra kapkodtam a ruháimat,mikor rájöttem,hogy nincs függöny az ablakon. Ezen elröhögtem magamban.
*Hope*
A fürdőben magamra kaptam a kedvenc ruháimat,és kimentem.
Louis valamin nagyon röhögött,ezért újból az ablakhoz léptem és néztem,ahogy felkel a nap.

Amikor pár perc után visszafordultam,Lout nem találtam sehol. Felkutattam az egész lakást,mire egy cédulát találtam az ágyon,amin ez állt:
Remélem,hogy a vége elég izgalmas lett.;)♥ Komizzatok,szavazzatok.

19.rész

Hii manók.:* Itt az új rész. Sokan mondták,hogy nem szeretik olvasni a depis részeket,úgyhogy ez a rész happy lesz.:D♥ Remélem,hogy tetszeni fog.! Nagyonimádlaktiteket. Ha van twitteretek akkor bekövethettek: @BerenikSzab  Szeretek megismerni új embereket!♥
Ez a rész inkább Hollyról és Niallról fog szólni.;)
*Louis*
Amikor felültünk a repülőre,Hope arcán láttam,hogy boldog. Örülök neki,hiszen nem volt jó élete eddig! De megpróbálok neki,mindent megadni,mert Ő az életem. Nélküle Én csak egy senki vagyok..
***
-Úúú,nagyon várom már,hogy láthassam az Eiffel tornyot!-ugrándozott az ülésen.
-Hidd el látni fogod,de lesz ott egy meglepim.-kacsintottam rá.
-Nem kérdezek semmi,mert úgysem mondod el.-durcázott be és elfordult.
-Hé,mindent a maga idejében. Nem te szoktad mondani?-húztam fel a szemöldökömet.
-Igazad van.-nevette el magát és egy csókot lehelt az ajkamra.
*Holly*
Nagyon örülök,hogy Párizsba megyünk,de jobb lenne,ha lenne barátom. már régóta tetszik egy fiú,de Ő észre sem vesz.
***
A repülőn egyedül ültem és bámultam ki a kis ablakon. Pár perc múlva körülnéztem. Harry,Liam és Zayn bealudtak,Louis és Hope pedig valahogy egymáson fetrengtek(?) az ülésen,de Niallt nem láttam sehol.
-Biztos eszik.-gondoltam magamban,amin sikeresen elröhögtem magam.
-Min nevetsz ennyire?-hallottam meg egy hangot.
-Rajtad.-mondtam,mert amikor megpillantottam a szőke haját,tudtam,hogy Niall az.
-Miért?-áll mellém.
-Mert nemláttalak,és gondoltam,hogy eszel. Ahogy nézem igazam volt.-vizsgáltam nagy szemekkel a száját.
-Ühüm.-tömte be a maradék nutellás,hagymás(!) szendvicset.

-Pfúj.-fordultam el.
-Mi? Nagyon finom. Megkóstolod?-vigyorgott.
-Inkább kihagyom.-válaszoltam undorodva.
-Akkor leülhetek melléd,mert mindenki alszik?!-kérdezte csillogó szemmel.
-Persze.-csináltam helyet magam mellet,majd a szöszi levágta magát mellém.
-Jártál már Párizsban?-kérdezte.
-Nem,de gyönyörű hely.
-Igen,szerintem is. Figyelj Holly! Alig tudok Rólad valamit. Kérdezhetek néhány dolgot?-nézett rám.
-Ha akarsz.
-Naszóval. Hány éves is vagy?
-18.
-És hol születtél?
-Igazából angol vagyok,de Magyarországon születtem.
-Ó,Magyarország szép hely nem?
-Csodálatos.-mosolyogtam.
-Oké,ki a legszimpatikusabb 5-ünk közül?
-Háát nemistudom-húztam az agyát-persze,hogy Te,kis ír manó.-borzoltam össze a haját.
-Szerencséd bociszemű.-vágott vissza.
-Mi az,hogy bociszemű?
-Azt jelenti,hogy bocis a szemed. nem egyértelmű?-nézett okosan,mire rám tört a röhögőgörcs.
-Oké befejeztem.-törölgettem meg a szemeimet.
-Akkor az utolsó kérdésem az,hogy van barátod?-kérdezte,de ekkor elkomorultam.
-Sajnos,nemrég szakítottam vele,mert kiderült,hogy végig megcsalt engem.-gördült le az első könnycsepp.

-Sajnálom. Nem akartam fájdalmat okozni.-törölte le.
-Nem a te hibád. Minden az enyém. Hagytam magam átverni és becsapni..-mondtam.
-Ne mondj ilyeneket! Az csak is a fiú hibája,hogy nem szeret egy ilyen csodálatos lányt!
-Köszönöm Niall,a Te barátnőd nagyon szerencsés.-mosolyogtam.
Most már bevallhatom,hogy az a fiú,aki tetszik,Niall.
-Öhhm,nincs barátnőm.
-Jajj bocsáss meg.
-Semmibaj. Tudsz játszani valamilyen hangszeren?
-Hát régebben gitároztam,de Hope jobban tud plusz Ő gyönyörűen zongorázik.-tűnődtem el.
-Nekem itt a gitárom! Mutasd meg,hogy játszol.-szedte elő és a kezembe adta a hangszert.
Elkezdtem játszani a Little Thingset. Nem sok sikerrel.
-Nagyon ügyes vagy!-dícsért meg.
-Köszönöm,de van még mit gyakorolnom.
*Niall*
Nagyon sokat beszélgettem Hollyval és kezdem egyre jobban megismerni. Gyönyörű lány és még kedves,szerény is. De szinte 100%,hogy nincs nála esélyem.
***
-Ébresztő Holly! Megérkeztünk.-suttogtam a kezeim között fekvő lány fülébe.
-Jólvanna. Fent vagyok. Hoppá bocsi.-kelt fel elpirulva.
-Nincsen semmibaj.-mosolyogtam.-Nézz ki.
Kipillantott az ablakon és eltátotta a száját. Már este volt,de egész Párizs fényárban úszott.

-Tökéletes.-suttogta.
-Pont mint Te.-mondtam ki véletlenül a gondolataimat.
-Tessék?
Ha tetszett,komizzatok,szavazzatok és iratkozzatok fel.!♥

18.rész

Hát sziasztok!..:* Meghoztam a 18.részt,ami egy kicsit nagyon romantikusabb lett,de nemgáz.:) ♥
Nagyon örülök,hogy ennyien szeretitek a blogomat,ezért jó hosszúra tervezem....*-*♥
*Louis*
-Na mi történt? Előbújt a szőke éned is?-nevettem fel Hope beszólásán.
-Jólvanna. Fáradt vagyok. És ha holnap indulunk,akkor meg főleg pihennem kéne.-mordult rám.
-Megértelek Kincsem.-bólogattam "megértően",majd átöleltem.-Alszunk együtt?
-Legyen neked gyereknap.-legyintett,majd bevonult a szobájába. Én nagyon megörültem és miután átvittem egy csomó dolgot Hope-hoz,elkiáltottam magam.
-Ma Hope-nál alszom emberek!
-Oké,de ugye tudod,hogy óvszert nálam találsz?-veregette meg a vállam Harry.
-Barom.-kiabált valahonnan Hope.
-Ki a barom?-nézett nagy szemekkel Hazza.

-Ne rám nézz.-tettem fel a kezem védekezőn.
-Harry mindenki tudja,hogy egy perverz disznó vagy.-jött ki Hope.
-Ezt kikérem magamnak! én nem vagyok perverz,csak szeretem a...-vágott vissza,de nem fejezte be.
-Igen,igen,tudjuk,tudjuk.-mondta a lány.
-Na ne veszekedjetek már! Nem kell óvszer Harry,Hope te meg gyere már.-sürgettem.
-Megyeek.-suhant be szobába,majd levágta magát az ágyra.
-Hol aludjak? Adjál valami takarót!-utasítottam és leültem a földre.
-Ember! Te hol élsz?  Gyere már ide!-paskolta meg maga mellett az ágyneműt.
-Oké,de akkor levetkőzöm.-vettem le a pólóm és a nadrágom.
-Rendben,de akkor Énis.-kacsintott rám,ezzel tudatva,hogy kínozni fog.
Pár perc múlva ott állt előttem fehérneműben,Én pedig egy boxerben.
-Na aludjunk.-feküdt le az ágyra,de nem takarózott be. Én már akkor majdnem meghaltam. Nyeltem egy nagyot és melléfeküdtem.
Egyszerűen nem tudtam aludni. Alig bírtam ki,hogy ne érjek hozzá.
-Te sem tudsz aludni Louis?-nyitotta ki hirtelen a szemeit.
-Nem.
-Akkor talán csináljunk valami mást.-körözött az ujjaival a mellkasomon.
-Ha akarod.-hajoltam felé és végre megcsókolhattam. Ő lágyan visszacsókolt,majd egyre vadabbul.
Pár perc múlva már az ölemben ült. Összecsókolgatott mindenhol,majd hirtelen leszállt rólam.
-Látom nagyon örülsz nekem.-nézett a dudorodó boxeremre.
-Igen,de ha így kínzol,akkor meghalok.-mondtam,de ekkor végigsimított az érzékeny testrészemen,mire én felnyögtem.
-Nem áll szándékomban megölni Tomlinson.-kacsintott egyet.-De még nem fekszem le veled.
-Megértettem,de ha majd igen,akkor vissza fogod kapni.-haraptam bele az ajkamba.

-Állok elébe.vigyorgott.-De még nem fejeztem be amit elkezdtem.-mászott vissza az ölembe.
-Nagyon szeretlek Louis.-suttogta a fülembe.
-Énistéged.-puszilgattam,majd egy hirtelen ötlettől vezérelve kiszívtam a nyakát.
-Hé,erről nem volt szó.-nyafogott.
-De arról sem,hogy kínzol.-vágtam vissza,amin elnevettük magunkat.

-Najó abbahagytam,de most tényleg aludjunk,mert holnap Páriiiizs.-visított fel,majd belefúrta a fejét a párnába.
-Jóéjt Louis.
-Nekedis Hope.-karoltam át.
*Hope*
Olyan jó érzés volt egy kicsit kínozni Louist. Nagyon szeretem,de még túl korai lenne,lefeküdni vele. Majd annak is eljön az ideje.
***
-Jóreggelt lusta népség!-kiabált valahonnan messziről Harry. Aztán hirtelen kinyitottam a szemem és rájöttem,hogy nincs is olyan messze. Sőt,itt áll az ágyam mellett.
-Ki az ágyból.-kiabált,majd lehúzta rólunk a takarót.-Ohóó,mi volt itt este?! Lehet,hogy mégis meg kellett volna fogadnotok a tanácsom?-gondolkozott el. Én amilyen gyorsan csak tudtam kipattantam és felöltöztem.
-Nem történt semmi Harry nyugi.-mondta Louis,aki utánam tápászkodott fel.
-Okéé. De siessetek,mert délben indul a repülő.-ment ki.
Ekko villámsebességel kezdtem el pakolni,de Louis megszakította azt.
-Jóreggelt Szerelmem.-ölelt át.
-Nekedis Lou. De most menj pakolni.-bontakoztam ki.
-Jólvanna.-durcázott be.
*1 óra múlva*
-Mindenki készen van?-kiabált Zayn a földszintről.
-Rohanok.-futottam le a lépcsőn,Louis előtt aki a csomagjaimat cipelte.-Úúú,imádom Párizst.-ugráltunk egy sort Hollyval,majd beültünk a kocsiba és a repülőtér felé vettük az irányt.
A fiúk csuklyában és szemüvegben szálltak ki,majd bementünk és leültünk.
-A párizsi gép 10 perc múlva indul. Kérjük,kezdjék meg a felszállást.-hallottuk meg a hangot,majd Louis megfogta a kezem és együtt sétáltunk Párizs felé.
Ha tetszett komizzatok,szavazzatok ja és iratkozzatok fel.!♥

17.rész

Sziiasztok manók..:33 Meghoztam a kövi részt,remélem,hogy tetszik. Holnap sajnos nem tudok írni,mert 2 fellépésem lesz..:]♥ sajnálom.
*Hope*
-Mikor indulunk Párizsba?-kérdeztem Louistól két csók között.
-Holnap,és amint odaértünk lesz egy meglepetésem.-kacsintott rám.-De most csókolj még!-utasított,mire az ajkaira tapasztottam a számat.
***
-Mennünk kéne,már így is bőrig áztunk.-vacogtam.
-Vedd fel a pulcsim,és fussunk.-mosolyodott el,és rám adta.
Majd megfogta a kezem és elrohant velem. Már hajnalodott,mikor hazaértünk.

Kopogtunk,de semmi.
-Még mindenki alszik? Nem hiszem el. Gyere törjünk be.-éledt fel a gyerek énem.
-Héhéhé,nyugi van pótkulcs.-fogott vissza Louis. Felemelte az egyik virágcserepet(!) és kivett alóla egy kulcsot. Lassan léptünk be a házba ami nagyon csendes volt.
-Figyelj szerintem fel kéne ébreszteni őket.-suttogtam gonosz vigyorral az arcomon.
-Ezért is szeretlek te bohóc.-puszilt bele a hajamba,majd besettenkedett Liam szobájába.
Kiterveltük,hogy Ő Liamet,Niallt és Hollyt ébreszti,míg Én Harryt és Zaynt.
Belopóztam először Harryhez,és lassan az ágya mellé sétáltam. Aranyosan aludt,de nem sokáig.

Hirtelen ráugrottam és elkezdtem ugrálni rajta.
-JÓREGGELT GÖNDÖRKE! KI AZ ÁGYBÓL,MERT JÖN A HAJVASALÓ.!-kiabáltam nevetve,mire úgy kipattant,hogy engem is lelökött.
-Aúú,ez a seggem volt.-nyöszörögtem egyet,mire odarohant.
-Jajj,nagyon sajnálom..de várjunk csak! Nem te ébresztettél fel?-nézett gonoszan.
-Jadeee.-nevettem fel és felpattantam.-Előjött a gonosz Hope.
-Igen? Örülök. Akkor minden rendben?-kérdezte.
-Ha Louisra gondolsz akkor igen.-mosolyogtam-Te voltál igaz?-néztem rá,mert éreztem,hogy az Ő keze is benne van a dologban.
-Csak egy kicsit segítettem megértetni vele a dolgokat.-gondolkozott el.-Úgy látszik sikerült.
-Köszönöm Hazza.-bújtam hozzá.-Amúgy felöltözhetnél.-mondtam vigyorogva,mire elpirult.
-Aki felébreszti Harryt,annak el kell viselnie.-kacsintott rám. Nem volt rossz amúgy...
-Oké,ne bámulj már ennyire,mert Lou féltékeny lesz.-röhögte el magát,mire kislisszoltam és átmentem Zaynhez.
Amikor beléptem,először nem láttam a sok takaró között. Megvontam a vállam és ugyanúgy ráugrottam mint Harryre.
-JÓREGGELT ZAAYN! KÉPZELD ELTŰNT AZ ÖSSZES TÜKÖR.!-üvöltöttem a fülébe,mire Ő is hasonlóan reagált,de most nem estem le,mert Zaynbe kapaszkodtam.
.Eltűntek a tükrök?! Az nem lehet. Neem!-nyafogott álmos fejjel.
-Nyugi nem. Csak felébresztettelek.-mondtam pimaszul.
-Héé. Ezt még visszakapod kislány.-felelte,mire Én megfordultam és az ajtó felé sétáltam. Éreztem a fenekemen a pillantását. Erre unottan megfordultam.
-Mit akarsz?
-Tudod mit? Most Én cserébe kérek tőled valamit. Oké?-nézett rám.
-Rendben.-sóhajtottam egyet.
-Azt kérem,hooogy...megfoghatom a feneked?-vetette be a rosszfiús mosolyát. Tudtam,hogy ezt fogja kérni.
-Előbb kérdezd meg Louist erről.-vágtam rá.
-LOUIS MEGFOGHATOM HOPE FENEKÉT?-kiabált ki.
-Mivan??-csörtetett be,de miután elmagyaráztuk neki,rábólintott.
-Biztos?-néztem rá.
-Ha ezt őt boldoggá teszi. De Én kimegyek.-intett,megcsókolt,majd kilépett.
Ekkor Zayn közelebb jött hozzám,majd a kezeit a fenekemre helyezte.

-Elég volt már.-szedtem le a kezeit,mert nem akarta elengedni.
-Meg kell hagyni jó segged van.-kacsintott és bement a fürdőbe.
-Hülye..-forgattam meg a szemeimet,majd kimentem.
-Louiis!
-Igen Szerelmem?-jött oda.
-Háát,öhm,rájöttem,hogy semmit nem aludtam és álmos vagyok.-nyögtem ki.
Ha tetszett,komizzatok,szavazzatok!♥

16.rész

Halii manók.:$$ Meghoztam a kövi részt,remélem,hogy tetszik!:D♥ Annyira örülök,hogy már majdnem 3000 oldalmegjelenítésem van,pár hét alatt..:") Most már csak attól lennék boldogabb,ha egyre többen iratkoznátok fel!!♥♥
Nem is húzom tovább az időt! Olvassátok:
*Hope*
Amikor Louis meg akart szólalni,hirtelen valaki berontott a stúdióba. Ki volt? Persze,hogy Ő. Odarohant Louishoz,engem lelökött róla és lesmárolta. A biztonsági őrök már befutottak,de nem tudták lerángatni Eleanort a barátomról. Én csak a földön ülve bámultam,ahogy csókolóznak. Szörnyű volt.
-Louis! Te csak engem szeretsz! Azt a kis ribancot pedig dobd ki,mert egyáltalán nem illik hozzád!-kiabálta neki,majd amikor mellettem haladt el újból megszólalt.
-Te pedig hidd már el,hogy egy senki vagy! Hogyan is járhatnál Louis Tomlinsonnal,hisz Ő egy sztár és mellé egy olyan lány való,aki méltó hozzá.-alázott le,majd leköpött.
Ekkor az egész közönség felszisszent,Louis pedig odarohant hozzám és felsegített. Én akkor megsemmisültem.
-Sajnáljuk,de mára ennyi volt a műsor! Jóéjszakát.-köszönt el a műsorvezető,és leállt az adás.
Én még mindig ugyanott ültem és néztem magam elé,de ekkor hirtelen kitört belőlem a zokogás. Eleanor szavai tudatosultak bennem,és megértettem,hogy mit akart igazából mondani. Louis nem szeret engem...
***
-Szerelmem! Jól vagy? Egyszer még megölöm azt a lányt.-dühöngött mellettem Lou,már otthon.
-Figyelj. Elnek igaza volt. Tényleg nem vagyok hozzád való. Te sztár vagy Én pedig csak egy lány.. És akárhogyan is tagadod,tudom,hogy még mindig érzel valamit iránta.!
-Nem!! Hope! Nem igaz semmi,amit mondott. Csak féltékeny rád,hidd el!-próbált magyarázkodni,de engem már nem érdekelt.
-Louis ez nekem már túl sok..-sírtam el újra magam.

*Louis*
Egyszerűen nem tudtam,hogy mit csináljak. Szörnyű volt látni,ahogyan zokog. Hirtelen felindulásból magamhoz szorítottam,mire a fejét a mellkasomba fúrta.
Pár perc múlva azonban felállt,és bement a fürdőbe.
-Louis nekem most el kell mennem egy kicsit kiszellőztetni a fejem.-motyogta és kiment az ajtón.
Én bámultam magam elé üveges tekintettel,miközben az a lány,akit mindennél jobban szeretek elmegy.
Néhány pillanat múlva felkeltem és az ablakhoz léptem. Láttam,ahogy kimegy a bejárati ajtón és eltűnik a sötétben.
-Már megint elbasztam!! A rohadt életbe!-ütöttem meg a falat.
-Mi történt haver?-jött be Harry.
-Az,hogy megint elment. Mondd,mit cseszek el mindig?
-Figyelj te hülye! Menj már utána,hiszen csak téged szeret! te pedig őt! Ne hagyd elmenni!-dobta nekem a pulcsim,majd kiment. Én felkaptam magamra,és lefutottam.
*Hope*
Sokat sétáltam London utcáin. Gondolkodtam Eleanoron,Louison és magamon is. Mindig csak oda kötöttem ki,hogy félek. Nagyon félek. De irtózatosan szeretem Louist. Nem akarom elveszíteni,de tudom,hogy sok bántó megjegyzést kapnánk.
Ezekkel a gondolatokkal,ültem le egy padra.
-Biztos vagy a gondolataidban?-hallottam meg egy hangot magam mögül,de nem néztem hátra.
-Nem tudom..Tudod van egy srác,akit nagyon szeretek. Ma bemutatott sok mindenkinek,de az exbarátnője megzavarta a dolgokat. Mondott olyan dolgokat,amiken elgondolkodtam. Sok dolog fáj..-fejeztem be.
-Annak a fiúnak Te vagy az élete,és nem fogja hagyni,hogy bántsanak. A régi barátnőjével azért szakított,mert egy ribanc volt és mert jött egy lány,aki más. És az a fiú belehabarodott. És nem akarja elveszíteni a szerelmét.-mondta a titokzatos hang,amit nem ismertem fel.
-Honnan tudsz te ennyi mindent?-kérdeztem,de ekkor leült mellém. Csuklya volt a fején így nem láthattam Őt.
-Ismerem ezeket a dolgokat..-mondta lehajtott fejjel.-Hidd el,hogy az a srác nagyon-nagyon szeret.
-De mégsem jött utánam. Hol van most?-tettem fel a kérdést.

-Biztos vagy benne,hogy nem jött utánad?!-szólalt meg rejtelmesen.
-Miért te látod? Mert Én nem.-forgattam a szemeimet.
Ekkor lassan lehúzta a fejéről a csuklyát és rám pillantott. Azonnal felismertem.
-Te mit keresel itt?-kaptam a szám elé a kezem.
-Utánad jöttem.-mondta. Nagyon sajnálom Hope. Ne foglalkozz senkivel. Mások véleménye sosem számít,az a fontos,hogy te mit gondolsz saját magadról.
-Köszönöm,hogy te így gondolod. Igazad van. Én sajnálom.-sütöttem le a szemem.
-Héé-emelte meg az állam-nekem Te tökéletes vagy! Más meg nem számít. Tudod,ha az X-Faktor alatt adtam volna mások véleményére,akkor most nem lennék itt sőt sehol sem. Mindig hinni kell magadban és akkor semmi sem lehetetlen.-kacsintott rám,mire elmosolyodtam.
-Hű,milyen bölcs valaki.
-Tudoom.-mondta és lassan megcsókolt.-Na gyere sétáljunk haza!-rántott fel a padról.
Már vagy 10 perce sétálgattunk kézenfogva,mikor valami rácsöppent az orromra.
-Jujj,esik.-mondtam a tényt.
-Úúú,imádom az esőt.-visított Louis és eltűnt a sötétben.
-Lou hol vagy?-tapogattam a levegőt idegesen,mikor valaki elkapta a derekamat és felkapott.
-Megtaláltál!-mondta nevetve,majd letett. Ekkor már csurom vizesek voltunk.
-Nem kéne hazamenni?-kérdeztem a hajamat tapogatva.
-Kéne.
-Oké,akkor Én megyek.-futottam el,de Ő visszarántott és magához húzott.
*Louis*
-Csókolóztál már esőben?-suttogtam.
-Még nem.
-Én sem,úgyhogy itt az ideje.-mondtam már csak 1 centire az ajkaitól. Majd hirtelen minden erőmmel megcsókoltam. Ő a hajamba túrt,Én pedig a feneke alá nyúltam és felemeltem. Csodálatos percek voltak.




Ha tetszett,komizzatok,szavazzatok!♥

15.rész

Bocsánat,hogy tegnap nem hoztam,de hisz tudjátok,hogy keddenként nincs időm írni....:S♥
Ezen a héten amúgy sem vagyok jó hangulatban....
Na mindegy,itt a rész:♥
*Hope*
-Te komolyan elviszel arra az interjúra?-csodálkoztam.
-Miért ne?
-Hát...mert nem akarom,hogy olyanokat mondjanak Rám,hogy "fúj,de ronda meg ilyenek". Tudom,hogy nem vagyok egy szépség,de nincs nagy önbizalmam,és így még jobban elvennék.-motyogtam.
-Figyelj ide!-emelte fel a fejem-Nem engedem,hogy bántsanak! Azok a rajongók,akik rosszat mondanak Rád,azok nem igaziak. Rendben?
-Oké.-mosolyodtam el.
***
-Ébresztő lusta népség!-törte be(?) az ajtót Liam.
-Héé,hány óra?-nyitottam ki a szemem,és csak ekkor vettem észre,hogy Louison fekszem.
-Délután 2..és 1 óra múlva interjú!-fogta a fejét.
-Jólvan na.-kászálódtam ki az ágyból,de sikeresen megbotlottam és elestem.
-Najó,asszem kimentem.-röhögött Liam és elment.
-Jólvagy?-kelt fel Louis is,mire Én csak röhögtem.
-Voltam már jobban is.-pattantam fel,majd előszedtem a ruháimat a szekrényből és bevonultam a fürdőbe. Vagyis csak akartam. Mikor odaléptem Louishoz és megcsókoltam majd elindultam,Ő visszarántott.

-Elfogunk késni.-nyafogtam.
-Egyáltalán nem érdekel.-mormogta a nyakamba,amitől majdnem meghaltam. Az egész testem beleborzongott.-Látom ez tetszik.-tért át a hasamra,de ekkor fordítottam a helyzetünkön. Ha Ő így,akkor Én is. A mellkasa minden szegletét apró puszikkal leheltem be. Az egyre sűrűbb levegővételéből következtettem arra,hogy nagyon bejön neki.
-Megölsz..-kezdett el vetkőztetni,de Én ekkor leszálltam róla és bementem oda,ahova eredetileg készültem.-Most miért?-kérdezte szomorúan.
-Tudod Tomlinson,Én nem sietek el semmit..-kiabáltam ki neki.
-Rendben megértettem.-kelt fel és elkezdett öltözni.-Én várok Rád.
***
Mehetünk?-nyújtotta a kezét,amit elfogadtam,és így léptünk ki az ajtón.
Kint kb.10 fotós és riporter várt. Jöttek a szokásos kérdések..
-Louis! Ki Ő? A barátnőd? Mióta vagytok együtt? Szereted?
Erre Ő csak egy mondattal válaszolt:-Most megyünk egy interjúra,ott válaszolok mindenre.
Ekkor beszálltunk a kocsiba és elhajtottunk.
*Harry*
Tegnap nagyon magam alatt voltam. Kiderült,hogy Louis és Hope együtt vannak.
Én tényleg beleszerettem ebbe a lányba. Ő más. Különleges és egyedi. Sajnálom,hogy nem jött össze,de egyben nagyon drukkolok nekik,mert összeillenek 100%-osan.
***
Ma egy interjúra megyünk,ahová Louis magával hozza Őt is. Már a házunk előtt letámadták őket,de ott még megúsztuk. Remélem,hogy senki sem fogja bántani Hope-t.
-Úú,nagyon izgulok!-ugrált az autóban a lány.
-Nyugi már,olyan vagy mint egy energiabomba.-néztem rá.
-Jólvan már. Ti is izgultatok az első interjú előtt nem?-kérdezte.
-Háát,Én nem emlékszem. Skacok?-néztem körbe.
-Asszem Louis nyivákolt,Harry a haját piszkálta,Niall evett,Zayn magát nézegette,Én pedig próbáltam rendet teremteni.-szólalt meg Liam,aki vezetett.
-Akkor ti nem izgultatok..-konyult lefelé Hope szája.
-Azért egy picit igen.-kacsintottam rá,mire felcsillant a szeme.
*Louis*
Mikor kiszálltunk az autóból,Hope eltátotta a száját.
-Úristen! Ennyi embert egy helyen még nem láttam.-pislogott nagyokat,mire elnevettük magunkat.
-Ez még csak a fele annak,ami a koncertek előtt szokott lenni.-mondta Zayn.
-De durvaaa-nyújtotta el a végét.
-Figyelj Hope! Menj be Paullal az épületbe! Mi még egy kicsit fotózkodunk meg autogramokat osztunk jó?-fordultam hozzá.
-Oké.-fordult meg és elment.
*Hope*
Miközben a sok sikítozó lány mellett haladtam el,azon gondolkodtam,hogy milyen szerencsés vagyok. Louis Tomlinson engem szeret!
Mégegyszer visszafordultam és csodálattal néztem ahogy boldogan fotózkodnak a rajongókkal.

Mosolyogva léptem be az épületbe. Követtem a biztonsági őröket,akik egy sminkszobába vezettek.
-Szia Én Emily vagyok! A fiúk sminkese. Úgy látom,hogy rajtad már nem kell semmit kreálnom,mert gyönyörű a bőröd.-mondta.
-Hope Morgan! Köszönöm szépen!
-Bocsánat,hogy megkérdezem,de Te vagy Loui új barátnője?
-Semmibaj és igen.-mosolyogtam,mert olyan jó volt kimondani.
-Sok sikert!De szerintem neki nem fogsz örülni.-mutatott a hátam mögé,mire megperdültem a tengelyem körül és megláttam Eleanort egy teljes Chanel kollekcióban.

Méghozzá pont felénk tartott.
-Á,szia..-kezdte.
-Hope.-mondtam unottan.
-Igen Hope! Szóval Én Eleanor vagyok,de azthiszem már találkoztunk. Tudod nagyon csinos vagy!-dícsért meg-Sok szerencsét az interjúhoz!
-Köszönöm.-motyogtam,de már el is tűnt. Gondoltam,hogy ebből még balhé lesz.
Ekkor lépett be Louis.
-Minden rendben? Kivel beszéltél?-jött oda.
-Csak Emilyvel.-mosolyogtam.
-Akkor jó. Figyelj,mindjárt kezdődik az interjú. Csak akkor gyere fel amikor jövök érted oké? Meglepetésnek szánlak.-kacsintott egyet,majd eltűnt.
Én pedig egy nagy vigyorral az arcomon ültem le a kistévé elé.
*Louis*
-Akkor üdvözöljük a One Directiont!-konferált fel Lily a műsorvezető.
Mi befutottunk a színpadra,amit egy óriási sikítás követett. Miután kényelmesen elhelyezkedtünk a kanapén,jöttek a kérdések.
-Nos,milyen az,hogy lányok milliói szerelmesek belétek?
-Hát,elég felemelő érzés. Boldogsággal tölt el mindannyiunkat az,hogy ennyien szeretnek és segítenek nekünk. Megveszik a CD-inket,kiragasztják a posztereinket a szobáikba. Egyszóval csodálatos. Mi nekik köszönhetjük,hogy most itt vagyunk!! Szeretünk benneteket!-mondta Liam.
-Az összes rajongóba szerelmes vagyok!-kiabáltam be,mire újabb sikítás következett.
-Akkor most a magánélet! Harry úgy tudjuk,hogy Te most Taylor Swifttel melegedtél össze. Igaz ez?
-Öhhm,igen igaz.-felelte Harry egy álmosoly kíséretében. Mi mindannyian tudtuk,hogy csak a szerkesztőség miatt vannak együtt.
-Rendben. Akkor most jöjjön az a kérdés,ami lányok millióit foglalkoztatja.! Louis! Igaz,hogy szakítottatok Eleanorral és egy titokzatos lány van a képben?!-tette fel a kérdést,mire elmosolyodtam.
-Igen,El-lel szakítottunk. És van új barátnőm akit mindennél jobban szeretek. Egy pillanat.-álltam fel és lazán kisétáltam.
-Gyere!-fogtam meg Hope kezét és bevezettem a stúdióba.
Megálltunk a terem közepén,mire Én megszólaltam.
-A barátnőm! Hope Morgan!-mondtam,mire Ő integett egyet. Ekkor hatalmas üdvrivalgás tört ki. Hope elmosolyodott,Én pedig magamhoz húztam és megcsókoltam.
***
-Örülök,hogy bemutattad az új barátnődet! Megtudhatnánk,hogyan ismerkedtetek meg?-kérdezte Lily,miután Hope elhelyezkedett az ölemben.
Ám ami ez után következett az szörnyű volt...
Remélem tetszett manók!:$$ Komizzatok,szavazzatok!♥

14.rész

Alohaa manók!:")♥
Na megjöttem..:DD Amúgy ti olvastátok az SZJG-t?! Nekem a kedvenc könyvem..:$$ muhahahahaha..:"D♥
Na jó,olvassátok csak!:)
*Louis*
Reggel,amikor kinyitottam a szemem,megpillantottam magam mellett Hope-t. Azonnal elmosolyodtam. Lassan megsimogattam az arcát,mire kinyitotta a szemeit.
-Jóreggelt.!-suttogtam.
-Nekedis Louis.-mondta álmos fejjel.-Hány óra van?-kérdezte,de ebben a pillanatban egy nagy durranást hallottunk lentről.
-Menjünk le!-keltünk fel egyszerre.
-Előbb felvennél valamit?-kuncogott Hope,mire végignéztem magamon.
-De Te is.-kacsintottam rá,mert Ő is csak fehérneműben volt.
-Héé! Ne nézz!-pirult el,és bevonult a fürdőbe.
Pár percet vártam,de mivel nem jött,ezért utána mentem. Benéztem az ajtón,és megpillantottam,ahogy a tükörben sminkeli magát. Lassan mögéléptem és átöleltem.

Egy kicsit összerezzent,majd elmosolyodott.
-Ma még nem kaptam csókot!-suttogtam a nyakába.
-Akkor nem is fogsz!-libbent ki a helyiségből.
-Héé.-durcáztam be.
-Olyan buta vagy.-borzolta össze a hajam,és adott egy puszit a számra.
Mielőtt kiment volna,visszahúztam a csuklójánál fogva és az ajkaimat rátapasztottam a szájára.
-Elkaptalaak.-mondtam nevetve,majd kézenfogva léptünk ki az ajtón.
***
-Jóreggelt.!-csoszogtunk le a lépcsőn,de ledermedtünk,mert az a látvány ami fogadott elég ijesztő volt.
Zayn magát nézegette a tükörben,Liam Toy Storyt bámult a TV-n,Harry és Niall pedig egymáson fetrengtek a nappali közepén. Hirtelen Hazza felnézett,és elvigyorodott.
-Jóreggelt tubicáim!-jött oda,de amikor meglátta az összekulcsolt kezeinket,majdnem kiugrottak a szemei.
-Ti most akkor..?-kérdezte.
-Igen.-vágta rá azonnal Louis,mire Harry felfutott.
*Hope*
-Hát ennek mi a baja?-nézett rám Louis.
-Fogalmam sincs,de megnézem. Nembaj?-engedtem el a kezét,majd egy csókot leheltem a szájára. Erre aztán mindenki abbahagyta amit csinált,és Louishoz futottak. Én pedig felbaktattam a lépcsőn és megálltam Harry szobája előtt.
-Bejöhetek?-kopogtam be.
-Ha akarsz.-mondta flegmán,mire beléptem.
-Mi bajod van Styles?-ültem le mellé az ágyra.
-Te.
-Tessék?
-Igen jól hallottad..
-De miért?Mit tettem?-képedtem el.
-Azt,hogy összejöttél Louissal.-motyogta.
-És az miért baj?
-Mert..mert tetszel nekem!-nézett fel és láttam rajta,hogy alig bírja visszatartani a sírást.

Ekkor összevontam a szemöldökömet,de aztán megszólaltam.
-Figyelj Harry! Te nagyon helyes,kedves,aranyos srác vagy! Imádom a göndör hajadat,ahogy több millió lány is. De értsd meg,hogy nekem az a bolond barátod kell..-mondtam ki,mire elmosolyodott.
-Tudod,látszik,hogy nagyon szeretitek egymást. Ő is csak egyfolytában rólad áradozik..-felelt.
-De ugye nem haragszol Hazza?
-Rád?! Soha.-ölelt meg.-Talán majd nekem is eljön az igazi. Csak sajnos nem Te..
-Pedig Én úgy hallottam,hogy összejöttél Taylor Swifttel! Ez nem igaz?
-Hát sajnos igen,de csak a szervezők kedvéért.-sóhajtott egyet.
-Már bocs,de szerintem az a csaj egy ribanc.-fakadtam ki.
-Szerintem is.
-Akkor ezt is megbeszéltük. Megyünk le?-álltam fel.
-Csak utánad!-engedett előre.
***
-Na kiderült,hogy mi volt a baja?-jött oda Louis. Odasandítottam Harryre.aki megrázta a fejét.
-Sajnos nem.
-Lehet,hogy dobta Taylorka.-nevetett fel.-Gyere és ünnepeljük meg,hogy hivatalosan is járunk.
Hirtelen megpillantottam Holly-t,aki olyan "ááá,te Louis Tomlinsonnal jötél össze!" pillantást vetett Rám.
Nekünk ennyi elég volt. Megértettük egymást.
-Naszóval! Azt találtuk ki,hogy mivel ebben a hónapban szünetet kaptunk,elmegyünk nyaralni!-állt fel Liam.
-Úúú, és hova?-csillant fel a szemem.
-Franciaországba! Azon belül....Párizs!-mondta Zayn,mire felugrottam.
-Megyek Párizsbaaa! Muhahaha!-ugráltam az ágyon.

-Bolond vagy!-ölelt át Louis.
-Tudom,de mikor indulunk?
-Holnap.De előbb még lesz egy interjúnk!-kacsintott Liam.
-Dejóó!
***
Még mindig táncikáltam,amikor valaki átölelt. Az illatát azonnal megismertem és mélyen beszívtam.
-Holnap az egész világ megtudja,hogy csak Téged szeretlek!-mondta.
-Tessék?
-Elviszlek az interjúra!-mondta ki határozottan.
Ha tetszett,komizzatok,szavazzatok!♥ Aki pedig új olvasó,az iratkozzon fel.:*

13.rész

Sziasztok manók.:*
Na mi van ma?! Hát Maliknaap.♥ A mi Zaynünk ma lett 20 éves..:")
Ennek örömére meghoztam a 13.részt.♥
*Hope*
Lassan odaballagtam az ajtóhoz és felvettem a borítékot. Visszamentem az ágyamhoz és könnyes szemmel kibontottam. Először egy levelet találtam benne:
"Hopenak....
Most bizonyára azt gondolod,hogy nagyon hülye vagyok és megbántottalak. Pedig ez nem igaz. Én sosem hazudnék Rólad! Főleg nem a nyilvánosságnak. Ezt valaki kitalálta azért,hogy el tudják adni az újságokat. Úgy érzem,hogy itt az ideje annak,hogy elmondjam mit érzek irántad.
Az első találkozásunk nem sikerült túl fényesre. Emlékszel? Ott ültünk ketten mint a hajléktalanok. De engem nem zavart,mert már akkor éreztem,hogy Te más vagy.
A második találkozásunk szintén szörnyű volt. Tudod amikor megtaláltalak ott a wc-ben nagyon megijedtem. Aztán a kórházban sokat néztelek. A gyönyörű barna szemeidet és a hullámos hajadat. nem tudtam betelni velük. Ott éreztem először,hogy többet érzek irántad.
Aztán egyre többet találkoztunk és így kezdtek felerősödni az érzéseim. Eleanorral szakítottam.
Emlékszel arra,amikor nagyon összevesztünk? Én teljesen magam alatt voltam,mert hiányoztál. Ugye milyen furcsa? Akkor kimondom. Szerelmes vagyok beléd Hope!
Tegnap végre összeszedtem a bátorságom és elmondtam Neked,de Te visszautasítottál. Megmondom őszintén,hogy nagyon fájt. De annak viszont nagyon örültem,hogy adsz egy esélyt. Aztán ma...
Sokat gondolkodtam és arra jutottam,hogy most egy ideig hagylak. Tehát elköltözök innen még ma.
Utóirat: Szeretlek.

Louis.xx

Mikor a levél végére értem már folytak a könnyeim. Nem..most nem a szomorúságtól. De várjunk csak! Miért megy el?! Ezt nem hagyhatom.!

Hirtelen félredobtam a borítékot,de valami kiesett belőle. Remegő kézzel utána nyúltam és felemeltem. Egy Hope-s nyaklánc volt.

 Egyszerűen csodálatos. De volt még mellette egy kis cetli is amin ez állt:

"Hope! Te vagy az Én reményem..."

Ekkor felugrottam,feltéptem az ajtót és kirohantam a folyosóra. Bizonyára már mindenki aludt,mert csend volt. Hirtelen megláttam Louist,ahogyan egy bőröndöt cipelt. Tehát mégis elmenne? Nem!

-Louis Tomlinson!-kiabáltam utána,mire hátranézett.

*Louis*

Hope-nak egy levelet és egy nyakláncot adtam búcsúzóul.Elutazom Párizsba 2 hétre. Így talán el tudom Őt felejteni.

***

Pontban éjfélkor becsúsztattam a levelet az ajtaja alatt és elindultam pakolni. Mikor készen lettem,már csak az a feladat várt Rám,hogy lecipekedjek. Már az 5. bőröndnél jártam,de ekkor valaki a nevemet kiáltotta.

-Louis Tomlinson!-kiabálta,mire Én megfordultam.

Ő állt ott a levéllel a kezében. Hirtelen elkezdett felém futni. Mielőtt odaért volna ledobtam a táskát,és szabaddá tettem a kezem. Ebben a pillanatban a karjaimba ugrott és megcsókolt.

Én felkaptam és a falnak döntöttem. 2 perc múlva,levegőhiány miatt váltunk el. A homlokomat a homlokához döntöttem és belenéztem a gyönyörű szemeibe.

-Elolvastad?-kérdeztem suttogva.

-El. Tényleg így gondolod?

-Pontosan ugyanígy. De sajnos épp most készültem elmenni.-húztam az agyát.

-Nem mész Te sehova.-ölelt még szorosabban.

-Nélküled sohasem mennék el. És mond csak Hope! Most sem lennél a barátnőm?-kérdeztem félve.

-Hát nemistudom...-gondolkozott,mire Én elég rémisztő fejet vághattam,mert elnevette magát.-Hát persze Te bolond!

-Komolyan?-csillant fel a szemem.-Igeeen!-kiáltottam fel.

Ezután a vállamra vettem és a szobájába vettem az irányt.

*Hope*

-Héé! Tegyél le!-ütöttem a vállát,de nem engedelmeskedett.-Kinyírom Kevint!-mondtam,és ekkor azonnal letett.

-A jól bevált szöveg.-kacsintottam  rá,és leültem az ágyamra.

-Te kis pimasz.-pöckölte meg az orromat.

-Te vagy az!-durcáztam be.

-Jólvan na.-döntött el az ágyon és a kezein megtámaszkodva felémhajolt.-Mondhatok valamit?

-Nem Louis! Nem mondhatsz.-nevettem fel.

-Oké. De előbb felteszem a nyakláncodat.-kérte el.-Gyönyörű vagy.

-Köszönöm.-pirultam el.-Na mit akartál mondani?-kérdeztem.

-Szeretlek Hope!-mondta ki,mire kicsit meglepődtem,de egyben nagyon boldog lettem.

-Énis Louis.-bújtam hozzá,de pár pillanat múlva eljött hozzám az álommanó.

Ha tetszett,komizzatok,szavazzatok!.♥

12.rész

Sziasztok.! (:♥
Köszönöm a sok komit,és a kedves szavakat.♥ Úgy gondolom,hogy csakazértis folytatom a blogot.;)
Névtelenke te meg kapd be.;D♥
Akkor itt a 12.rész.!:
*Hope*
Mikor Louis megkérdezte,hogy lennék-e a barátnője,Én tudtam a választ.
-Louis Én úgy gondolom,hogy ez még túl korai. Kérlek értsd meg! Még csak 2 hete ismerjük egymást,és nekem ez gyors..nagyon gyors.-mondtam ki egy szuszra,mire Ő nevetni kezdett.-Hé,most min nevetsz?
-Csak tudod,engem még sohasem utasítottak vissza. De rendben van,Én várok Rád.-mosolygott.-De azért eljössz velem randizni?-nézett kiskutya szemekkel.
-Ühüm.-bólogattam.-De most aludjunk.
-Oké.-karolt át,mire Én elaludtam.
***
Arra ébredtem,hogy valami csikizi a nyakamat.
-Anya! Mit csinálsz? Hagyjál a tollseprűvel.-nyafogtam,majd ütöttem egyet a levegőbe,mire a "tollseprű" felnyögött.
-Aúú,ez fájt.-vakargatta a nyakát Louis(!).
-Sajnálom,de mit csináltál?-méregettem.
-Hát nem akartál felkelni,ezért elkezdtem puszilgatni a nyakadat.-mondta és elpirult.

-És mire volt jó?-kérdeztem összehúzott szemekkel.-És mégis miért nincsen rajtam póló?
-Hát felébredtél,a pólódat pedig levetted álmodban.-mutatta fel.
-Tomlinson most fuss az életedért!-másztam ki a kocsiból és melltartóban(!) kezdtem futni utána.
Mikor elkaptam felugrottam a hátára,mire Ő elkapta a combom és úgy vitt.
-Vissza adod a pólóm?-kérleltem.
-Najó,pedig nemrossz a látvány.-mért végig.
-Anyád hogyvan?-vágtam oda neki,de ekkor kitört belőlem a röhögés.
*Louis*
-Amúgy már úton van az autómentő,és Harry is.-mondtam,miután abbahagytuk a röhögést.
-Oké,de Hazza miért jön?-kérdezte Hope.
-Hazavisz.
-Jajó.-nevetett fel és elugrált.
Mikor tegnap este visszautasított,kicsit elszomorodtam,de randizik Velem és ez jó jel. Én tényleg beleszerettem a gyönyörű szemeibe és magába Hopeba..
***
-Gyertek már! Nem érünk rá egész nap!-kiabált Harry a kocsiból.
Mi odafutottunk és beültünk.
-Jujj,mi a meglepi?-kiváncsiskodott Hope.
-Hamarosan megtudod.-kacsintottam rá,és elhajtottunk.
-Miért hozzátok jöttünk?-kérdezte a lány,mikor megálltunk a házunk előtt.
-Csak gyere utánam.-fogtam meg a kezét és bevezettem.
*Hope*
Mikor beléptünk az ajtón,a fiúkon kívül Holly is ott volt.
-Mit csinálsz itt Holly?-öleltem át.
-Otthon vagyok.-mosolygott rám,mire elképedtem.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem.
-Úgy,hogy a fiúk felajánlották azt,hogy ideköltözhetünk apád elől.-mondta ki,mire a szemeim tágra nyíltak.
-Úristen! Dehát.. Mégis hogyan? Ki találta ki?-néztem körbe.
Az összes fiú Louisra nézett,Én pedig odasétáltam hozzá.
-Köszönöm.-motyogtam.
-Nincsmit.-ölelt át.
Mikor már 5 perce csak ölelkeztünk Harry beleszólt.
-Ha túljutottatok a szeretethiányon,akkor megmutatnánk a szobáitokat.
-Oké. És nektek is nagyon köszönöm fiúk!-öleltem meg őket sorba.
***
-Ez a Te szobád Holly.!-nyitotta ki az ajtót Niall. Ekkor egy csodaszép piros szobát láttam meg..

-Ez az Én szobám?-visított Holly,és beleurgott az ágyba.
-Igen a Tiéd.-ment utána nevetve Zayn,Niall és Liam.
Harry odalépett mellém,Louis pedig hátulról befogta a szemem.
-Most jön a Te szobád.-suttogta a fülembe Lou.
***
-Ajjmár. Mikor látom már.-nyafogtam,de ekkor levette a kezeit és elém tárult egy álom..
A szoba gyönyörűszép volt. A falakon képek voltak és egy égősor. Meg sem tudtam szólalni,csak leültem az ágyra és a fényképalbumom tanulmányoztam.

-Mi a baj? Nem tetszik?-jött oda Harry.
-Tetszik-e? Egyszerűen imádom! Köszönömköszönömköszönöm.-borultam a nyakába.
-Örülök neki,hogy ezentúl itt laksz.-ölelt vissza.
-Akkor most felelsz vagy merszezzünk lécííí.-nyafogott Louis.
-Rendben,de maradj kussban.-vetettem oda neki,majd lementem.
***
-Oké,felelsz vagy mersz Louis?-kérdezte tőle Harry.
-Merek.-mondta,de gondoltam,hogy ebből baj lesz.
-Csókold meg Hope-t.-vágta rá,mire elképedtem.
-Nem!-mondtuk egyszerre.
-De!
-Nem rajtam múlik.-nézett rám Louis.
-Najó.-álltam fel és odasétáltam hozzá.
Louis a kezeit a derekamra csúsztatta és közelebb húzott magához. Arca egyre jobban közeledett felém. Megcsókolt,és Én visszacsókoltam. Mikor már 3 perce kutakodtunk egymás szájában,amikor Liam beleszólt.
-Ezt nézzétek.-mondta,mire szétrebbentünk.
Felénkdobott egy újságot,aminek a címlapján mi voltunk.
"Ő az új barátnőm.!"-nyilatkozta Louis Tomlinson tegnap.
Lencsevégre kaptuk,ahogy egy kocsiban csókolózott az újdönsült pár. Kíváncsian várjuk a fejleményeket."-olvastam.
-Azthittem,hogy bízhatok benned.-gyűltek könnyek a szemembe,majd felrohantam.
-Had magyarázzam meg!-kiabált utánam,de nem érdekelt.
Hogy tehette ezt? Én nem vagyok a barátnője,és most már nem is leszek.
*Louis*
-A kurvaéletbe.-rúgtam bele az egyik párnába.
-Haver,miért mondtad azt,hogy a barátnőd?-kérdezte Harry.
-De Én nem mondtam!!-kiabáltam.
-Jólvan..akkor megint hazudtak.-mondta.
***
Tudom,hogy haragszik rám Hope,de van egy ajándék,amit oda fogok adni neki.
*Hope*
Ma este szépen felavattam az új szobám. Nagyon sokat sírtam..
Este 10 óra körül valaki egy borítékot csúsztatott be az ajtómon...
Ha tetszett,komizzatok,szavazzatok!♥

11.rész

Itt a második ígért rész.:) <3 komizzatok,szavazzatok!.:*
*Louis*
Megint megbántottam. Ennyire hülye nem lehetek...
***
Utánarohantam,majd leültem mellé.
-Sajnálom.-kezdtem.
-Nem. Én sajnálom,hogy élek. Hidd el nem fordul többször elő.-vigyorodott el kínosan.
-Kérlek ne mondj ilyet.-fogtam meg az arcát.
-Annyira félek Louis..-pottyant le az első könnycseppje.
-Mitől?-kérdeztem.
-Apától. Félek,hogy elkap és megöl.-suttogta.
-Ne félj.! Én megvédelek.-öleltem át,majd így néztük a naplementét.

-Gyönyörű.-szólaltam meg.
-Igen. Amúgy Te tudod,hogy hol vagyunk?-nézett rám.
-Öö,azthiszem igen...najó nem.-nevettem fel.
-Ezt vártam Tőled.-röhögött Ő is.
Még pár percig bámultunk magunk elé,mikor Hope remegni kezdett.
-Fázol?-kezdtem levenni a pulcsim.
-Igen.
-Akkor most jön az,hogy a fiú ráadja a lányra a pulcsiját.-mondtam.
-Nem. Most jön az,hogy visszamegyünk a kocsiba.-állt fel.
-Szólhattál volna. Akkor nem vetkőzöm.-mosolyodtam el.
-Miattam vetkőzz,csak ne rajtam töltsd ki a perverz vágyaidat.-sétált el,Én pedig röhögve utána mentem.
***
-Basszus Louis nagyon hideg van.-vacogott a hátsó ülésen.
-Najó,odamegyek!-másztam hátra majd valahogy melléfeküdtem és átkaroltam.
-Jobb?
-Sokkal.-fúrta a fejét a mellkasomba.
Pár perc múlva már aludt is.
*Harry*
-Hol lehetnek már?-türelmetlenkedtem.
-Nemtudom.-válaszolt Holly.
-Jó Én felhívom.!-szedtem elő a telefonom.
*Louis*
Hirtelen irtózatos hangerővel kezdett el csörögni a telefonom. Felkaptam,de sajnos Hope is felébredt.
-A francba Harry.-szóltam bele.
-Mondhatom szép fogadtatás. Na mindegy. Hol a francba vagytok?!-kérdezte.
-Ma nem megyünk haza. Lerobbant a kocsi.-mondtam.
-A rohadt életbe. Akkor holnapra rendelek egy autómentőt.
-Oké. Szia.-tettem le.
-Mitörtént?-kérdezte Hope,de amikor felemelte a fejét a szája véletlenül hozzáért az enyémhez.
-Bocsánat.-motyogta.
-Nem. Már régóta erre várok.-simogattam meg az arcát és óvatosan megcsókoltam,mire Ő visszacsókolt.

Miután elszakadtunk egymástól,megszólaltam.
-Hope! Te vagy az,akit kerestem.! Különleges és egyedi vagy! Más mint a többi lány. Jobb vagy bármelyik sztárnál.Lennél a barátnőm?-fakadtam ki.
-Louis én...