35.rész

Sziasztok. Mivel meglett ma a 20 komi,ezért hoztam a részt.! :) Tudjátok,hogy minek örülök nagyon? Annak,hogy ennyien támogattok! Mindennap kb. 5-en írnak facebookon,hogy mennyire jó a blogom meg minden.. Nektek csak 1-2 mondat,de nekem örökre helyet hagynak a szívembe.c: Azt is irtátok,hogy miért ilyen szomorú. Azért,mert nem szeretnék sablon blogot írni. Majd lesznek boldogabb részek is,de egyenlőre nem. Aki még nem ismerősöm az jelöljön be nyugodtan! Nem harapok.:3 ----> Bereniké Szabó
*Hope*
-Miért nem válaszolsz?-zokogtam a síron,amikor valaki leült mellém.
-Ettől nem lesz jobb,ugye tudod?-kérdezte.
-Tudom,de nemérdekel.-mondtam halkan,amikor messziről meghallottam azt a hangot,amit vártam.
"Hope! Figyelj Rám! El kell fogadnod,hogy nem vagyok többé! Az élet mindig megy tovább! Attól,hogy sírsz,csapkodsz,ütsz,vágsz,sohasem lesz jobb! Tudod, mindig azt mondtam,hogy veled leszek. Sajnos nem. Egyszer majd rájössz,hogy mit kell tenned.
Ami pedig apádat illeti,jelentsd fel!! Ha nem teszed meg,örökké rettegésben fogsz élni! Szeretlek."-az utolsó szavakat már halkabban mondta,aztán eltűnt.
-Igen!!-ugrottam fel.
-Mi igen?-kérdezte Harry.
-Feljelentem apámat!-mondtam,majd megfordultam és a kocsihoz mentem,ahol Louis és a többiek vártak.
Még egyszer visszapillantottam a temetőre. Szörnyű érzés járt át.

-Mi történt?-kérdezték.
-Megyünk a rendőrségre most!-utasítottam,ők pedig azonnal engedelmeskedtek.
Fél óra múlva már az őrsön ültünk. Mikor sorra kerültünk,csak Én mentem be.
-Jónapot!Hope Morgan.-köszöntem illedelmesen.
-Jónapot kisasszony!Daniel Giw. Mit szeretne?-köszöntött az egyik rendőr.
-Be-be szeretném jelenteni,hogy tudom,ki ölte meg Holly Smith-t!-dadogtam el.
-Tudja? Biztos benne?
-Igen teljesen.-bólintottam.
-Rendben. Bizonyítéka van?-állt fel.

-Van.-húztam elő az új telefonomat,amiben benne vannak a régi üzeneteim is. Odanyújtottam neki a mobilomat,Ő pedig olvasni kezdte a pár soros hátborzongató üzenetet.
-Ő,az Ön apja?-nézett rám,mire Én lehajtottam a fejem.
-Sajnos igen.
-Rendben. Mi a teljes neve?
-Josh Morgan.-suttogtam.
-Köszönjük a kapitányság nevében,hogy bejelentette. Azonnal őrizetbe vesszük. Más eset nem volt,amit elkövetett?-kérdezte.
-De van. Sokszor megütött.-motyogtam félve.
-Nyugodjon meg,és meséljen el mindent!-mondta biztatóan.
És mesélni kezdtem.
*****
-Na,hogy ment?-ölelt át Lou.
-Mindent elmondtam....Őrizetbe vették.-sóhajtottam megkönnyebülve.
-Ennek örülök. Most legalább már biztonságban vagy!-puszilta meg a nyakamat,majd a keze levándorolt az ujjaimra és összekulcsolta. Ahogy átnéztem Louis válla felett,megláttam Harry arcát. Nem volt vidám. Végigkísérte minden mozdulatomat a szemével.

-Louis! Egy kicsit beszélek Harryvel! Nembaj?-engedtem el a kezét.
-Dehogy baj! Menj csak!
Lassan odasétáltam Hazza mellé.
-Most megkérdezném,hogy miért vagy ilyen szomorú,de tudom a választ.-kezdtem,de Ő nem szólt semmit.
Pár pillanatig csendben lépkedtünk egymás mellett,amikor hirtelen odafordult hozzám.
-Fogyelj Hope. Ez nekem nem megy. Egyszerűen nem bírom nézni ahogyan egymáson lógtok. El fogok költözni.-mondta ki,mire lemerevedtem.
-Tessék?
-Jól hallottad.
Ekkor megállt bennem az ütő. Rájöttem,hogy mit akart üzenni Holly. Már mindent értek.
Megperdültem a tengelyem körül és rohanni kezdtem hazafelé.
-Hope!! Hová mész?-kérdezték a többiek.
-Haza.-intettem vissza.
******
Amint beestem az ajtón,a szobámba rohantam. Előkerestem egy papírt és vadul írni kezdtem..


Hogy mit azt majd a következő részből tudjátok meeg.:D Bocsi,hogy ilyen rövid lett,dehát PÉNTEEK van!:)♥ 10 komi után hozok új részt!c: